Az előző részben a létesítés, azaz kivitelezés volt a téma, eheti anyagunk a karbantartás és a műszaki felülvizsgálatok.

Soha nincs vége...

Ha sikerült olyan készülékeket beszerezni és telepíteni, amelyek megfelelnek az összes eddig ismertetett szabványnak, túl vagyunk az első lépcsőn. Nem jelenti ez azt, hogy innenől az üzem biztonságosan üzemel! A teljes élettartam alatt szigorú szabályozást kell követni, és tudomásul kell venni, hogy sok villamos gyártmányra az élettartama alatt sokkal többet fogunk költeni, mint amennyibe az a "boltban" került.

Az üzemvitel kérdéseivel az MSZ EN 60079 foglalkozik, e cikkben - a szabvány iránymutatásait követve inkább egy biztonságos és átlátható üzemeltetési rendszer alapjait mutatjuk be.

Alapfogalmak

RB-s műszaki vezető:
Az a személy, aki elvégezte a "Robbanásbiztos berendezések, rendszerek műszaki vezetője" tanfolyamot, sikeres vizsgát tett, melyet oklevéllel bizonyít. E személyek képesek átlátni egy robbanásveszélyes térségekkel terhelt üzem villamos üzemviteli kérdéseit. Optimális esetben ezek a szakemberek villamos - irányítástechnikai alapvégzettségűek... Jelenleg ezen oklevelek "örökéletesek", azaz nem járnak le soha, és csupán a személy felelősségérzetére van bízva a szakmai tudás fenntartása, napra kész bővítése.
Nem tartanám túlzásnak ha e szakemberek számára - pl. a tűzvédelmihez hasonlóan - 3 évente a vizsga megismétlését írnák elő, ilyen rendelkezésről azonban jelenleg nem tudok.

RB-s karbantartó:
Aki a szükséges szakmai végzettség (villanyszerelő, irányítástechnikai műszerész) mellett elvégezte a "Robbanásbiztos berendezések, rendszerek karbantartója" tanfolyamot, sikeres vizsgát tett, melyet oklevéllel bizonyít. Nagyon fontosnak tartom a szakmai alapismeretek felmérését a műszeres karbantartó személyzet összeállításakor, mivel - szükségből - jellemző, hogy irányítástechnikai műszerészként a legritkább esetben alkalmaznak irányítástechnikai műszerész végzettségűeket. Gyakori a villanyszerelő, háztartási gépszerelő, TV szerelő, elektronikai műszerész, de nekem volt varrógépszerelő végzettségű műszerészem is...
A tanfolyami oklevél itt is "örökéletes", és a munkáltatóra van bízva a szakmai szintentartás.

RB-s üzemviteli utasítás:
Az üzemnek rendelkeznie kell ezzel - a felelős műszaki vezető által jóváhagyott - írásos dokumentummal. Külön fejezetben kötelező tartalmaznia az üzem robbanásveszélyes térségeinek felsorolását, feltüntetve a robbanásveszélyt okozó anyagokat. Ezeknek megfelelően a térségek besorolásánál az alkalmazási csoportot és hőmérsékleti osztályt is fel kell tüntetni. A fejezet elengedhetetlen tartozéka a robbanásveszélyes térségek határait egyértelműen jelölő térkép. E térképet naprakészen tartatni a felelős műszaki vezető kötelessége.
Az utasítás másik fejezete tételesen előírja, mely üzemrészekben, milyen védelmi módú, milyen készülékeket milyen gyakorisággal és mélységgel kell időszakos műszaki felülvizsgálatnak (lásd lentebb) alávetni. Végül az utasítás harmadik része tételesen felsorolja, mely feladatokért (karbantartás, felülvizsgálatok, RB-s nyilvántartás...) kik a felelősök.

Első műszaki felülvizsgálat:
A robbanásveszélyes térségben üzemelő villamos gyártmányt addig nem szabad üzembe helyezni, míg át nem esett az ún. első műszaki felülvizsgálaton. Itt dől el, a műszer (RB-s szempontból) megfelelő-e, a telepítése szabályszerű-e.
A műszaki felülvizsgálatokat a szabvány - igen akkurátusan - három kategóriába sorolja, úgy mint: Szemrevételezéses, Közeli, Részletes. Ezekre védelmi módonként táblázatokat közöl, ami arra alkalmas, hogy itinerként szolgáljon a felülvizsgáló számára, de a korrekt vizsgálatnál a farzsebbe gyűrt táblázatnál többet ér a becsületes hozzáállás, szakmai gyakorlat.
A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely részletezi a vizsgálat lépéseit, és kijelenti, hogy a készülék üzembehelyezhető vagy nem. Középút nincs.
A vizsgálat lépéseit az RB-s műszaki vezető határozza meg, a vizsgálatot pedig kizárólag RB-s karbantartó végezheti. Szerencsés, ha nem a kivitelező szakembere végzi saját munkájának felülvizsgálatát...

Időszakos műszaki felülvizsgálat:
Ha a készüléket üzembe helyezték, a környezeti feltételektől függő gyakorisággal, de legalább 3 évente meg kell győződni a készülék védelmének hatásosságáról.
A szabvány közöl egy iterációs módszert a helyes időintervallum megállapítására, de ez inkább azok számára lakalmas, akik még nem rendelkeznek tapasztalatokkal. A gyakorlattal rendelkező üzemviteli szakemberek az időtartamok és mélység vonatkozásában dönteni képesek.
Mivel az időszakos műszaki felülvizsgálat időigényes munka, sok pénzbe kerül. A túl gyakori vizsgálat felesleges kiadásokat jelent, a túl ritka pedig balesetveszélyt okoz. Az arany középút megtalálása nem könnyű, és ebben nem segít semmiféle távdiagnosztikai csodaszoftver sem.

Karbantartás:
Ami még többe kerül mint az időszakos műszaki felülvizsgálat. Nyilvánvaló, hogy az időszakos műszaki felülvizsgálat előtt (akarom mondani, az élettartam alatt folyamatosan :-) célszerű a gyártmányokat karbantartani, hogy a vizsgán átmenjenek. Ha ugyanis nem megy át, tilos üzemeltetni!
Itt is hasonló a helyzet, mint az első vizsgálatnál: Ha a karbantartó cég szakembere végzi a felülvizsgálatot, nagyobb a valószínűsége a megfelő minősítésnek. Ha külső felülvizsgáló végzi, a karbantartók - a nem megfelelő minősítést elkerülendő - a legkisebb gond esetén is alkatrészcserére kérnek engedélyt. Ez sokkal több pénzbe kerül, de a biztonság magasabb. Ismét az arany középút keresése a feladat.

RB-s nyilvántartás:
Ez egy olyan papíralapú nyilvántartás, melynek részei a következők:

- Naprakész lista az üzem területén üzembe helyezett összes, robbanásveszélyes térségben üzemelő villamos készülékről. A listában szerepeljen a megnevezés, tipus, gyári szám, védelmi mód, telepítési hely neve, besorolása. Célszerű a lista elemeit egy strukturált sorszámozási rendszerbe foglalni, és ezt a sorszámot időtálló módon a gyártmányokon feltüntetni. A gyártmányok követését nagymértékben segíti ez a módszer.

- Egyedi karton minden robbanásveszélyes térségben üzemelő villamos készülékről. A karton fejrészében szerepeljen az összes adattábla-adat, ez alatt pedig egy lista legyen, ami felsorolja a karton mellékletét képező összes műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyv sorszámát, a kiállítás okát, idejét, és a kiállító nevét. Itt szerepel a kötelező felülvizsgálat gyakorisága is.
A mellékletben pedig ott kell lenni az első műszaki felülvizsgálattól kezdve mindegyik jegyzőkönyvnek, a teljes élettartamra vonatkozóan.

- Bizonylatok: Az RB-s nyilvántartásban kell tárolni minden, a védelemmel összefüggő bizonylatot (BKI, ATEX)

Amint látható, az RB-s nyilvántartás az üzem biztonságának egyik alapnyilvántartása. Vezetése időigényes, de nagyban elősegíti az áttekintést. Ebből eredően az ellenőrző hatóságok (Energiafelügyelet, Bányakapitányság, stb...) is előszeretettel vizsgálják.