Az előző részben az üzemvitel volt a téma, nem ejtettünk azonban szót arról, mi a teendő akkor, ha egy műszaki felülvizsgálat "NEM MEGFELELŐ"-nek minősít egy készüléket, avagy egyszerűen elromlik, megsérül. Javítani kellene. Napirendünkön az MSZ IEC 60079-19.

Javítható egyáltalán?

A készülék gépkönyvében a gyártó korlátozhatja a készülék javítását. Egy beöntött gyártmány (pl. Zener-gát) esetében akár mindennemű javítást is megtilthat. Lehet, hogy csak bizonyos részekhez nem szabad hozzányúlni, és az is lehetséges, hogy nincs ilyen kitétel. Jogilag csakis ezekben az esetekben javítható a berendezés. Még ekkor is előfordulhat, hogy a gyártó a javítást csakis saját szakembereinek engedélyezi. Érdemes ezeket az "apróságokat" átgondolni vásárlás előtt...

Robbanásvédettséget nem befolyásoló javítás

Az üzemeltetés során bekövetkezhet számtalan olyan meghibásodás, ami egyszerű rutinmunkával, eredeti pótalkatrész beépítésével orvosolható. Ilyen pl. egy gumigyűrű csere a tömszelencében, sorkapocs cseréje a tokozatban, stb.
Ezt a javítást sem végezheti bárki. Nem elegendő, hogy a tényleges munkát végző személy rendelkezik "Robbanásvédett készülék karbantartója" vizsgával, olyan cégnél is kell dolgoznia, mely rendelkezik ISO 9000 minőségbiztosítási rendszerrel, és dolgozóit bizonylatoltan, folyamatosan oktatja, vizsgáztatja a robbanásvédelem témakörében. Ez - a műszaki felülvizsgálat végzéséhez képest - többlet követelmény!

A javításról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az "RB-s nyilvántartásban" a készülék mappájában el kell helyezni. A javított készülék üzembehelyezését az előző rész szerinti műszaki felülvizsgálatnak kell megelőznie. Egy javítás tehát kettő jegyzőkönyvet jelent!

Robbanásvédettséget befolyásoló javítás

Ha a gyártmány oly módon sérült hogy egyszerű műveletekkel, eredeti pótalkatrész beépítésével nem javítható, (pl. megrepedt egy nyomásálló tokozat) a javítás sokkal macerásabb. Ennek oka az, hogy egy "mezei" műszaki felülvizsgálat már nem képes eldönteni, vajon az a tokozat ismét rendelkezik-e a szükséges szilárdsággal, méretpontossággal, egyéb műszaki paraméterekkel.
Ebben az esetben a javítást az előző bekezdésben körülírt cég elvégezheti ugyan, de a gyártmányt az adattábláján javítottként meg kell jelölni a baloldali (R=repaired) jelek egyikével. A felső ikont akkor kell használni, ha a javított gyártmány teljesen megegyezik az eredetivel, az alsót akkor, ha nem. (Elég ostoba jelek, egyáltalán nem kifejezőek. Én úgy memorizáltam, hogy az alsó nem megnyugtatóan stabil, bármikor felbillenhet...)

Ezután a gyártmányt újra tanúsíttatni kell egy akkreditált vizsgálóállomással (BKI). A tanúsítást megkönnyíti az eredeti tanúsítvány megléte. Ez nem is olcsó (legalább 300.000 ft), nem is gyors, lehet hogy érdemesebb újat venni. Az az igazság, hogy a vizsgáló állomás helyzete sem könnyű: Egy repedt, majd meghegesztett nyomásálló tokozatról megmondani hogy jó e? Lehet röntgenezni, lehet robbantani, nem egyszerű feladat.

Ne engedjük ellangyosodni!

A minél olcsóbb üzemvitel szándéka néhány vállalatvezetőt arra ösztönöz, hogy ilyen "bürokratikus rb-s izékkel" ne foglalkozzon. Ebbe ne törődjünk bele! Nem csak azért, mert egy robbanás iszonyatos következményekkel járhat, hanem azért is, mert ha fellazul a fegyelem, munkánk leértékelődik és végül nem lesz szükség szakemberre (ránk) sem!

Gondolkodjunk, és ne hagyjuk hogy csak papíron legyen korrekt cégünknél az RB-s üzemvitel!